A Száműzött Pódium

Békeffi: A Száműzött Pódium

Feyer György illusztrációival

Békeffi László
(1891. jan. 4. Szeged - 1962. jan. 21. Zürich)
színész, kabarészerző, konferanszié. - A Szegedi Naplónál, édesapja lapjánál működött, mint fizetés nélküli gyakornok. Beiratkozott a Színiakadémiára, de nem végezte el. 1915-ben már filmforgk. írásával kísérletezett. Rövid ideig a Pallas Filmgyár igazg. Csitri címmel az első m. némafilm számára írt filmvígjátékot. Huszonkét éves, amikor 1913-ban Ferenczy Károly kabaréjában bemutatkozott, mint konferanszié. A csupán fél évig élt kabaré után, a Pesti Kabaré-ban és a Modern Színpadon, mint színészt foglalkoztatták, de írásaival is részt vett a műsorokban. Már 1912-ben Boross Géza számára írta a "Vizit" c. magánszámot, és - ugyancsak Szirmai Albert zenéjével - Medgyaszay Vilmának a "Mi van eladó" c. sanzont. A "René oh René" c. számot (Boross Gézának) és a "Hiába is üzened"-et (Gózon Gyulának) Hetényi Heidelberg Albert zenéjével írta. 1912-től 1918-ig a Modern Színpad, majd az Apolló Kabaré tagja. Sok mulatságos tréfát írt a Fasor, a Kis Komédia, az Intim, a Sörkabaré számára. Első nagy sikerének, a "Szerzők iskolájának" hálás alapötletét többször variálta. Elsősorban az Andrássy úti Színház és a kabarék számára írta a "Feleség" jelenet sorozatot: Feleségem barátnője, Feleségem cipője, Feleségem a morfium, Feleségem zongorája, Feleségem családfája, Csípje meg a feleségem, Nyaral a feleségem, stb. 1924-ben Boross Gézával Vidám Színpad néven kabarét nyitott. 1927-től Bécsben játszott a Boulevard Theaterben, a Simplicissiumban, a Ronacher Theaterben. 1929-től az Andrássy úti, 1934-től a Teréz körúti Színpad tagja. Ezekben az években a Blaha Lujza Színházban nem csak írásai jelentek meg, de mint konferanszié is közreműködött. 1936 okt. 24-én Komjáti Károllyal alapította meg a Mérleg utca 2 alatti helyiségében 320 nézőt befogadó Pódium Írók Kabaréját. Aktuális konferanszaiban mind élesebb gúnnyal támadta a fasiszta tébolyt, és annak magyar terjesztőit. Kellér Dezső a Kortársak és sorstársak c. könyvében írja: "Az egyik tréfa előtt esténként megmakacsolta magát a függöny. Békeffi hiába szólt ki többször is, hogy húzzák fel, a függöny nem mozdult. A konferanszié a közönséghez fordult: - Ne tessék türelmetlenkedni, a végén fel fogják húzni. - Mindenki tudta, hogy nem a függönyre érti." A kabaréelőadásoknak olyan volt a visszhangja, hogy a londoni New Chronicle, az Evening Standard, sőt a Times is beszámolt róla. Kellér Dezső írta: "Milyen végzetszerű, hogy miközben a Pódium az >>Elő az okmányokkal<< c. műsort játssza, a Színészkamara Békeffi László ellen vádat emel okmányhamisítás miatt." Összehasonlították Békeffi Lászlónak és unokafivérének, Békeffi Istvánnak bevallott adatait és megállapították, hogy a konferanszié a közös nagyapát más vallásúnak tüntette fel, mint a színpadi szerző. Emiatt indítottak fegyelmit ellene. Így kezdődött a konferanszié kálváriája. 1943-ban Sopronkőhidára, onnan Dachauba, koncentrációs táborba hurcolták. Megmenekült, de nem tért haza. Angliába ment, utána az USÁ-ba, végül Svájcban telepedett le. 1955-ben Torontóban adta ki a Száműzött pódium c. könyvét. Ebben írja: "Ajánlom ezt az emigrációban kiadott első könyvemet a nácizmus és bolsevizmus áldozatai, barátaim és a Magyar Függetlenségi Harc mindkét terror ellen küzdő mártírjai emlékének."

Nyelv :           Magyar  

Megjelenés :  Continental Book Shop, 1955

Kötésmód :    papírkötés

Oldalszám :   153

Ár:                 7000 HUF   

Kérdése van? Meg szeretné vásárolni? Kapcsolattartó: Benyovszky István