Kutatóárok (ded.)

kutatoarok

Passuth László: Kutatóárok

Az író ifjúsága tíz évét vetette papírra. Élettörténetét csak tizennégy éves korától - mely egybeesik az első világháború éveivel - kezdi mesélni. Rendkívül művelt, fiatalon elvált tanárnő édesanyja neveli Kolozsvárott, s a piaristák jónevű iskolájában végzi gimnáziumi tanulmányait. Lélektanilag is érdekesen ábrázolja a serdülő fiatal tájékozódását az életben, barátok, tanárok, könyvek felé. Az első nagy esemény, mely a történelmi krónika lapjain is helyet kap, az 1918-as polgári forradalom (Kolozsvárott már decemberben, a románok bevonulásával végetér), s amelynek igazgatási munkálataiban tevékeny részt vállal. Hajlamai az irodalom, a művészet felé vonzzák, de kenyeret kell keresnie, ezért kezd "hasznosabb" jogi és gazdasági tanulmányokba. 1920-ban felkerül Budapestre, s gazdag nagybátyja révén álláshoz jut: bankhivatalnok lesz; ám egy perce sem adja fel igényét a tágabb világ megismerésére. E fogékonyságnak tükre önéletírásának további fejezeteiben is felvilllan. Hiteles képet ad a fehérterror első évének társadalmáról és történelméről, királypuccsokról és tőzsdei lázról, a Tanácsköztársaságban szerepet vállaltak üldözéséről.

A kötet élményekben leggazdagabb része a szerző milánói éveinek története. Művészettörténelem, politika (szemtanúja a fasizmus hatalomrajutásának), érdekes emberek, benyomások százai sűrűsödnek a kemény, napi munkával is terhelt üzleti kiküldetés éveibe. Naplók, levelek, egykori újságok tudományos tárgyszerűséggel támasztják alá a szerző önvallomását, élővé azonban a rendkívül plasztikusan ábrázolt személyek és szituációk varázsolják, általuk lesz a könyv - az önéletrajzon túl - egy ifjúság regénye is.
A fegyelmezett szerkesztés, sallangtalan előadásmód a mű értékét maradandóvá emeli.

Szerző álztal dedikált

kutatoarok_2