Zsinagógák Magyarországon (1782-1918)

Synagogues in Hungary

Két évtizeddel Gazda Anikó úttörő, feltáró jellegű, a trianoni
Magyarország zsinagógáival foglalkozó műve után ez az első munka, amely a
történelmi Magyarország zsinagógaépítészetének egészét tanulmányozza.
Inkább osztályozó-elemző jellegű, fő célja olyan módszertani keret
létrehozása, amelyen belül további feltáró és elemző-magyarázó kutatások
következhetnek egy-egy zsinagógatípusról, illetve terület, település vagy
korszak zsinagógaépítészetéről.

A kötet a hosszú XIX. századra (1789-1918) összpontosít, amikor
Magyarországon virágzott a zsinagógaépítés. A korábbi szigorú
stíluskötelékek felbomlottak, és a zsidó emancipáció, valamint a
keresztény-zsidó dialógus nyomán számtalan új forma és formakeverék látott
napvilágot.

A külső tömegképzés szolgál kiindulópontul az összegyűjtött anyag
rendszerezéséhez és a genealógia felvázolásához. A külső tömegképzést a
keresztény környezettel folytatott dialógus nyomán nyolc osztályba rendezi:
1. A parasztháztípusú zsinagóga; 2. A polgárháztípusú zsinagóga; 3. A
protestáns templom típusú zsinagóga; 4. A jeruzsálemi templom típusú
zsinagóga; 5. A csarnoktípusú zsinagóga; 6. A katolikus templom típusú
zsinagóga; 7. A centrális vagy bizánci templom típusú zsinagóga; 8. A
palotatípusú zsinagóga. A mű külön fejezetben foglalkozik a zsinagóga és
közvetlen környezete, illetve az egész település kölcsönhatásaival.

E munka a magyar zsinagógák építészettörténeti jelentőségének elemzésével
zárul. Kiemeli a XIX. Századi magyar zsinagógák stílusbontó, dekonstruáló
szerepét, amivel külön útra helyeződik a térképzés, tömegképzés, díszítés,
építőanyagok és szerkezetek. A mű a keleties stílusú zsinagógák
orientalizáló felületképzésének szerepével zárul a magyar szecesszió és az
ezt követő előmodernizmus létrejöttében.

Nyelv :            Magyar, angol       

Megjelenés : Terc Kiadó, 2011

Kötésmód :   karton kötés

Oldalszám :  647

Ár:                  15 000 HUF