Az olaszországi magyar légió története és anyakönyvei 1860-1867

Lukács Lajos: Az olaszországi magyar légió története és anyakönyvei 1860-1867

Az 1848/49-es magyar emigráció történetének legjelentősebb katonai-politikai szervezetét az 1860 júliusában, Sziciliában a Garibaldi által életre hívott magyar légió alkotta. Közel hétéves története folyamán soraiban kereken 2500 személy fordult meg, köztük 48-as veterán harcosok, de többségben az ifjabb generációhoz tartozók, akik az itáliai események lelkesítő hatására hagyták el otthonaikat, a haza mielőbbi felszabadításának reményében. Voltak magyar légiók Olaszországban megelőzően is - 1849 és 1859-ben - , de létük tiszavirág életűnek bizonyult. Az 1860-ban alapított olaszországi magyar légió eseményekben gazdag története korántsem tekinthető egyenletes folyamatnak. Ugyanis miután 1860 novemberében a garibaldista hadsereget feloszlatták, a magyar légiót az olasz királyi hadsereg vette át, politikailag pedig a magyar emigráció akkor még működő vezető testülete: a Magyar Nemzeti Igazgatóság felügyelete alá helyezték. Ez a gazdacsere: Garibaldi helyett a cavouri kormányzat, Piemont egységes olasz királysággá terebélyesedett hatalma és a vele szorosan együtt működő magyar emigráns vezetés - új helyzetet teremtett. Az egyre erőteljesebben jelentkező törekvések, hogy a magyar légiót az olasz monarchia készséges eszközévé változtassák - nem ment egyik napról a másikra, és korántsem konfliktusok nélkül. A munka súlyos válságokkal terhes folyamat történetét tárja az olvasó elé. Az eredeti forrásanyagokra alapozott történeti monográfia a magyar légió anyakönyvei lényeges adatainak közzétételével gazdag bizonyító anyagot bocsát a kutatók, az érdeklődők rendelkezésére, melynek birtokában az olaszországi magyar légió története az egyéni sorsok alakulásáig nyomon követhető. Így még világosabban, nagyobb nyomatékkal derül fény arra a súlyos kálváriára, melyet az önkéntes magyar légiónistáknak át kellett élniük, amikor a nagy remények valóra váltása helyett a brigantaggio elleni igaztalan pandúr szerep, értelmét vesztett fenyítő szigor, megtorlások jutottak számukra osztályrészül. Az önkéntesség elvének, a kilépés jogának sorozatos megsértésével gúzsba kötött magyar légió - mely összetételénél fogva nemzetközi jelleget öltött - fokozatosan az internálás határát súroló táborrá vált, ahonnan a távozás a szabadulással, a sikeres szökés a szabadság elnyerésével vált hovatovább egyenlővé. Ámbár a légió - visszás helyzete, tagjainak elszomorító állapota ellenére is - kifejezésre juttatta a hazai állapotok elleni tiltakozást, végső értelmet kölcsönözve felemásságokba forduló működésének. Az 1867-ig fennált olaszországi magyar légió valóságos történetének megismerésével, tanulságainak számbavételével, a munka jelentős mértékben törleszt történelmi múltunk még feltárásra váró adósságaiból, és egyben tiszteleg a hétköznapok egyszerű, de zömében tiszta lelkű egyénei előtt, akik a légió útjára lépve, az ismeretlenségből beléptek a történelembe, akiknek sorsa érdemes a jelen emlékezetére. A légió történetében való tájékozódást  segíti elő 49 fénykép - köztük 12 dokumentum fakszimiléje - , továbbá az olvasó 9 térképen követheti nyomon a légió itáliai küzdelmeit.

Nyelv :           Magyar  

Megjelenés : Akadémiai Kiadó, 1986

Kötésmód :    vászonkötés, papírborító

Oldalszám :   461

Ár:                 6000 HUF