Régi magyar mulatságok

Bogdán István: Régi magyar mulatságok

"A régi magyar mulatságok sokágú gyökerből szöktek szárba"- írja Bogdán István kötetének Előhangjában. A gazdasági élethez kötődő kalákamunkát említi, mely bábája volt a szüreti mulatságnak, aratóünnepnek, fosztóbálnak. A "jeles napok", nagy egyházi ünnepek is megteremtik a maguk vigalmait, mint ahogy az "élet három szüksége" (keresztelő, lakodalom, temetés) is kialakította szokásait, amelyek az idő szellemét, korok bélyegét viselik magukon. Ki tudja pl. manapság, hogy köznyelvi áldomás szavunk őseink áldozatának emlékét őrzi, s hosszú századok teltek el, míg gyökereitől elszakadva, italáldomássá, még később pedig alkupohárrá változott. De arról is kevesen tudnak, hogy a helyenként még ma is divatozó fonóka a feudalizmus korabeli "úrdolgából" alakult át a falusi téli estéket felvidító szórakozássá. A 14-15. századi fonóházakban még az úrasszonyok részére dolgoztak a pórasszonyok. Kétszáz évvel később azonban már Udvarhelyszék 1727-es konstituciójában emígy rendelkeznek róla: Mivel hogy... éjtszakákon a Falusi Ifjúságnak... guzsalyosi titulus alatt való (öszvesereglések) alkalmatosságával... tapasztaltatik sok gonoszságnak, ledérségnek s hivalkodó dolgoknak... gyakorlása, végeztetett ezért: hogy az ilyen... (guzsalyos) hely tartója... 3 Forintig büntetődjék."

Nyelv :           Magyar  

Megjelenés :  Magvető Könyvkiadó, 1978

Kötésmód :    vászonkötés, papírborító

Oldalszám :   223

Ár:                 2200 HUF