Gombaatlasz

Dr. Krébecz Jenő: Gombaatlasz

200 közép-európai nagygomba

Az előszót Dr. Makara György és Gerzson László írta.
Részlet:

„KRÉBECZ JENŐ 1902-ben született Pálmonostorán. 1928-ban Budapesten szerzett orvosdoktori oklevelet, majd változatos életpályája során több helyen dolgozott, leghosszabban Szentesen, végül Kiskunfélegyházán. A gombákkal hadifogsága idején a Szovjetunió erdeiben ismerkedett először, és ott kezdte vázolgatni is azokat. Ez a kedvtelése később szenvedélye lett.
Miután 1964-ben a felsőfokú gombaszakértői képesítést is megszerezte, már szakmai ismeretekkel megalapozottan folytathatta munkáját. Időközben Kiskunfélegyházán közreműködött a gombapiac megszervezésében, és a rendszeres gombavizsgálatokkal szakismereteit bővíthette.
Működési területe az Alföld középső része, ez a magyarázata annak, hogy az atlaszban közölt fajok közül hiányzik néhány, az ország gombaflórájára nagyon is jellemző fontos faj. Azért, hogy az atlasz ne csak egy tájegység, hanem az egész ország viszonyainak megfelelő képet mutasson, a szöveg igyekszik pótolni a fontosabb gombák hiányát.”

Az Alföld dél-keleti sarka a születési helyem, itt bóklászok télen-nyáron, így a könyvben bemutatott 200 faj zömét élőben láthattam eddigi túráim során. A Gombaatlasz az otthonosság érzetét nyújtja számomra az esős vagy a téli napokon, amikor nem tudok gombák után kutatni. Sokszor elolvastam eddig is a gombák leírását, tanulmányoztam a rajzokat, összevetettem az élő gombákkal, de még sokáig az egyik kedvenc olvasmányom lesz.

A könyvből kifényképezett rajzon a molyhos tinóru látható. Enyhébb, esős időszakokban tömegesen fejleszt termőtesteket a bicikliút melletti fák alatt. Fiatalon, amíg a termőrétege élénksárga, addig nyugodtan fogyasztható. Azonban hamar ellepi az egész gombát egy penészgomba faj, ami megrohasztja élettani folyamatai során. A penészgomba által félig-meddig megcsócsált tinóru termőtest ételmérgezést okoz. Ezért alaposan nézzük meg a kis molyhos tinórut és rokon fajait a konyhai felhasználásuk előtt, hogy ne legyen a termőtesteken penészfolt. Egyébként mindegyikük ehető gomba.
A tinóru nemzetség a kezdő gombászoknak a leginkább javasolható gyűjtésre. Jellegzetes, csöves termőrétegük miatt lehetetlenség összetéveszteni őket a lemezes galócákkal, köztük a gyilkos galócával. Legtöbbjük jó vagy enyhe ízű. A mérgező fajok keserűek, és mérgezésük az emésztőrendszert bolygatja meg, de a létfontosságú szervek érintetlenek maradnak. Nem úgy mint pl. a gyilkos galóca mérgezésnél, mely során a gomba amatoxinja szétcincálja a májsejteket. A tinóruk viszont ártalmatlanok. Nemzetségük büszkesége az ízletes vargánya.
Elkalandoztam a cikk témájától, a Gombaatlasztól. Ilyen az, ha az embert elkapja a szenvedély. Dr. Krébecz Jenő gondos munkája alapozta meg a szenvedéllyé érett gombamániámat. A sikere titka a háztáji fajok bemutatása, a gyönyörködtető gombaábrázolások és a pontos fajleírás. Kezdő gombászként a Gombaatlaszhoz fordultam tanácsért, ha új fajjal találkoztam. Jó szívvel ajánlom a jelen gombászpalántáinak.

Nyelv :           Magyar 

Megjelenés : 1988

Kötésmód :    kartonkötés 

Oldalszám :   199

Ár:                 4000 HUF