Képeslap, képeslevelezőlap, levezőlap

Képeslap, képeslevelezőlap története

Hagyjon félbe csapot-papot, vásároljon képeslapot!

Képeslap itt, képeslap ott, képeslap mindenütt. A képeslap mindennapi életünk szerves része, tartozéka volt. Egyesek fiókba, dobozba tették,, és aztán évek múltán, ha előbukkannak, elmerengenek rajtuk. A képeslap nyolcvan-száz évvel ezelőtt, amikor rohamos népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb szenvedély, hóbort, időtöltés, szórakozás, hobbi volt.

Kezdet

Hogy ki és mikor „találta fel” a képeslapot – arról meglehetősen megoszlanak a vélemények.

Elöljáróban a képeslap közvetlen elődjéről, a levelezőlapról azonban érdemes néhány szót szólni. A képeslap kétségtelenül a postai – mai elnevezése díjjegyes – levelezőlap közvetlen leszármazottja. 1865-ben a német postakongresszuson merült fel a boríték nélküli nyílt lapon történő levelezés – nem kis felháborodást kelt – gondolata. A javaslatot ellenezték azzal érvelve, hogy a postai közlésnek nyílt formája szokatlan, sértené a levéltitok alkotmányos biztosítását. Mivel a levelek nagy része csak rövid közlést tartalmaz, névnapi, újévi kívánságokat és hasonlókat – ebben pedig semmiféle titok nincs – az ilyen közléseket felesleges drága levélpapírra vetni és borítékba zárni; olcsó, nyílt lapon is közölhetők. A lap formájában hasonlíthatna a levélborítékhoz, egyik oldalán a címzés, a felségjel és a rányomott bélyeg, hátoldala pedig a közlésre szolgálna. Az első ilyen levelezőlapnak az osztrák-magyar „Correspondenz – Karte”-t tekinthetjük, amelyet 1869. november 1-től, „Levelezési lap” néven került forgalomba. Díjszabása 5 krajcár helyett (szemben a levéllel) csak 2 krajcár volt.

Klasszikus korszak (1870 - 1900)

Képeslap születése már sokkal könnyebben és gyorsabban történt, bár ami az elsőséget illeti itt sem egyértelműen megállapítható hol jelent meg először a képeslap.

August Schwarz oldenburgi kereskedőt tartják a képeslap feltalálójának, aki 1870-ben egy német levelezőlap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Tehát a képes levelezőlap születési évének 1870-et tekinthetjük ( ezt fogadta el a Képzőművészeti Alap is, amikor az 1970-ben kiadott képes levelezőlapjaira rányomtatta: „100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP”

(Ebből a korból származó lapok igen nagy ritkaságnak számítanak.)

1878-ben Postaügyi Világunió összejövetelen szabványosították a levelező és képeslapok méretét, 140 x 90 mm-ben és a díjszabást is egységesítették; a lapok díjszabását a levéldíjszabás felében határozták meg.

Az illusztráció főleg tollrajz, vízrajz, később fénykép alapján készült, fekete-fehér kőnyomással (litográfia), majd színes kőnyomtatást, utóbb mélynyomást és magasnyomást használtak a kiadók. Ritka kivételt jelentő eljárás a rézmetszet, a Ferenc József uralkodásának 60. jubileumára 1908-ban kiadott postai lap előállításánál használtak.

Tájképek, városképek, várak, hidak, középületek, helyi nevezetességek az ún. Gruss aus… (Üdvözlet… -ből), Souvenir de…, Greetings from…, Saluti di…, Memorias de… lapokon.

A Gruss aus-típus uralta a századforduló éveit, de hamarosan megjelentek és népszerűek voltak a különböző kiállításokra kiadott lapok is. A klasszikus korszak vége felé megjelentek az első fényképek alapján készült lapok. A fénykép biztosította a képeslap felfelé ívelő útját. N. Niepce 1829-ben szabadalmaztatott találmányát a hetvenes években a fototípia követte, a fényképek jobb minőségű előállításának módszere.

Magyarországon 1890-es évek elején kezdődik a képeslapok elterjedése. 1896-ban a Millennium alkalmából 32 darabból álló magyar sorozat kerül piacra, belföldre 2 krajcár volt, külföldre 5 krajcár volt a díjszabás – ezek a lapok megbecsült drága darabjai minden gyűjteménynek.

Aranykorszak (1901 – 1914)

Az aranykorszak a képeslap térnyerését hozták. 1901és 1914 között a képeslap minden országhatárt ledöntve terjedt el. A tervezők ötletessége, találékonysága, a fényképek sokszorosítása, a nyomdatechnika fejlődése gyorsította a térhódítás ütemét. A legkedveltebb lapok művészek által rajzoltak – festettek voltak; akkor születtek a nagy sorozatok is.

A tárgyválasztás világszerte fokozatosan módosult, változatosabbá vált. A képeslap tanúja volt a gépkocsi, a Zeppelin, a repülőgép, a mozi, a modern sportélet megjelenésének, s természetesen tükrözte a politikai és társadalmi élet minden jelenségét. Elmondhatjuk, hogy a képeslap az idők folyamán történelmi dokumentummá vált, valamint erre az időszakra tehető a képeslapgyűjtés kialakulása is.

Bár az 1885-ös Postaügyi Világkongresszus a képeslapok hátoldalát már megosztotta a címzés és közlendő szöveg között, az úgynevezett hosszúcímzéses lapok egészen 1904 – 1905-ig megmaradtak.

Az első világháború (1914 – 1918)

Az I. világháború újabb teret hódított a képeslapkiadásnak. Csataképek, fegyverek, térképek, katonai fotók, hadipropaganda kimeríthetetlen tárháza volt a lapok témájának – mindmegannyi beszédes dokumentuma századunk első világégésének, még akkor is, ha viszonylag kevés közte a pillanatfelvétel. A kifejezetten propaganda jellegű lapoknak is nagy keletjük volt, de ide tartoznak  a gúnyrajzok is, az ellenségnek és vezetőinek a karikatúrái, mint a Budapesten nyomott A mi ellenségeink című sorozat.

Valószínűleg sokkal több és változatosabb tematikájú lap jelent meg a háborús években, mint amennyi napjainkig fennmaradt.

Két háború között (1919 – 1939)

A két világháború közötti időszakban Magyarországon a cserkész és a vallási lapok mellett. az irredenta lapok jelentek meg nagy számban.

Ebben az időszakban vált tömegessé a filmjelenetek és a színészek képeslapokon történő megjelenése is.

A második világháború (1939 – 1945)

A képeslap történetében ez az időszak a legkevésbé felderített, tanulmányozott és katalogizált. Mégis, mit ábrázoltak a képeslapok? A horogkereszt hazájában a „Herrenvolk” vezetőit, pilótákat, ejtőernyősöket népszerűsítették a lapok. A háború jellegével nem fért össze a szentimentális témaválasztás – például búcsú a frontra induló katonától -, amely az első világháborúban annyira kedvelt volt. Előtérbe kerültek viszont a mozgósító jelszavas kiadványok. A katalógusok szerzői általában a következő kategóriákba sorolják a második világháború lapjait: szárazföldi, tengeri és légi hadviselés, kitüntetett katonák, hazafias propaganda, győzelem és béke, s végül, de nem utolsósorban, nők a háborúban.

1945 után

A második világháború utána felszabadulás témája dominált a korábban megszállás alá került országokban, majd e történelmi dátum évfordulói.

Az ünnepléssel nem szakadtak el a történtekről, ezt tükrözik a lerombolt városokat, épületeket, emlékműveket ábrázoló lapok.

Az ötvenes években, nagy számban kerültek forgalomba tájképek, helyi látványosságok, az idegenforgalmat szolgáló és propagáló egyre jobb kivitelezésű rajzok és fénykép reprodukciók, valamint a képeslapot felhasználják évfordulók, kongresszusok, fesztiválok, különböző belföldi és nemzetközi rendezvények népszerűsítésére.

NÉHÁNY JÓ TANÁCS

Miért érdemes képeslapokat gyűjteni?

-Szórakoztat, tanít anyagi és szellemi értéket teremt.

Hány darabtól számít nagynak gyűjteményünk?

-Nem a darabszám a döntő. 500 mai húsvéti vagy karácsonyi lap kis gyűjtemény, de ugyanennyi az I. világháború előttről már tekintélyt parancsoló. Az igazi gyűjtemények 1000 darab fölött kezdődnek.

A megírt vagy a posta tiszta lapok értékesebbek?

-Attól függ. A futott lapok bélyege, bélyegzője, de még a ráírt szöveg is tartalmazhat érdekességet.

Mikortól régi egy képeslap?

-Egy tizenéves kezdő gyűjtőnek a rendszerváltás előtti lapok már réginek számíthatnak. Általában azonban az 1945 előtti lapokat tekinthetjük régi lapoknak.

Honnan lehet tudni, hogy egy képes levelezőlap milyen régi, mikor adták ki?

-Ha futott a lap könnyebb dolgunk van. Döntő a pecsét dátuma. Régebben a feladó is keltezte a lapjait, ez az évet is tartalmazhatja. Az írt szövegből, megszólításból, címzésből is lehet következtetéseket levonni.

Hogyan következtethetünk egy „posta tiszta” képeslap korára?

-Mérete, beosztása (tudjuk pl. hogy az 1905 előtti lapok hosszú címzésesek), témája és     kiadója alapján pontosan meghatározható, hogy mikor készítették.

-Mi szabja meg egy képes levelezőlap értékét?

-Kora, témája, ritkasága, állapota, és nem utolsó sorban mennyire van szüksége rá annak, aki megvenné vagy elcserélné.

 Óvjuk képeslapjaink állagát!

Felragasztásuk merénylet a gyűjtemény ellen!

Fontos, hogy lapjainkat száraz helyen tároljuk!

A cserénél légy mértéktartó! Ne feledd a partnered is szeretne jól járni! A korrekt csere a hosszú távú kapcsolat alapja!

Igyekezz minél többet tudni lapjaidról!

                                                                                                               (Forrás: Erős László: Képeslapok könyve)